Egyre több városban jelenik meg az igény arra, hogy a közösségi terek többféle felhasználói igényt is kiszolgáljanak. A kutyásoknak szánt parkok, sétáltató zónák mellé gyakran merül fel az ötlet, hogy legyen egy közterületi játszótér is a közelben. Bár elsőre jó ötletnek tűnhet, a két funkció összehangolása komoly tervezést igényel.
A kutyás és a gyerekes közösségek igényei eltérőek, de nem összeegyeztethetetlenek. A kulcs a megfelelő térbeli elrendezés és a biztonsági szempontok betartása. Ha egy közterületi játszótér túl közel kerül egy kutyafuttatóhoz, az zavaró lehet mindkét fél számára. A gyerekek megijedhetnek a futkározó állatoktól, a kutyák pedig nyugtalanok lehetnek a hangos játéktól.
Ezért fontos, hogy a közös használatú terekben világos határokat húzzunk: bokros elválasztók, alacsony kerítések vagy akár eltérő burkolatok is segíthetnek abban, hogy a funkciók ne ütközzenek. Emellett jó megoldás lehet egy pihenőzóna kialakítása a két terület között, padokkal, árnyékkal, ivókúttal – ez a zóna lehetőséget ad az átlépésre, de nem kényszeríti egymásra a különböző felhasználókat.
A közterületi játszótér tervezésénél figyelembe kell venni a környezeti zajokat, a forgalmi viszonyokat, valamint a kutyatartásra vonatkozó helyi szabályokat is. Egy jól megtervezett, többrétegű tér nemcsak, hogy praktikus, de erősíti a közösségi érzést is. A gyerekes családok és a kutyatulajdonosok gyakran ugyanazon a környéken élnek, mégis ritkán kerülnek valódi kapcsolatba egymással. A tudatosan kialakított terek hidat képezhetnek köztük.
A többfunkciós közterületi játszótér nem csupán helytakarékos, de fenntartható is – hiszen egy tér több közösség igényeit elégíti ki. A lényeg, hogy a tervezés során minden érintett véleménye helyet kapjon.
